Miért hirdetnek egyesek olyan ingatlanokat, amelyeket valójában nem akarnak vagy nem is tudnak eladni?
Az internet és a közösségi média korában rendkívül egyszerű lett ingatlanhirdetéseket másolni, újra közzétenni és népszerűsíteni. A Costa Blanca magyar piacán időnként megjelenik egy sajátos marketingmódszer, amelyet sokan „csalihirdetésnek” neveznek.
A módszer lényege egyszerű: egy különösen kedvező árú ingatlan jelenik meg Facebookon, amely nagy érdeklődést vált ki, azonban amikor a vevő jelentkezik, azt a választ kapja, hogy az ingatlan már elkelt.
Ezután rendszerint felajánlanak más ingatlanokat, és a beszélgetés az eredeti hirdetéstől függetlenül folytatódik.
Az érdeklődők figyelmét legkönnyebben az ár ragadja meg. Ezért a csalihirdetések gyakran:
Az érdeklődő üzenetet ír vagy telefonál. Innentől a hirdetés teljesítette elsődleges feladatát: megszerezte a potenciális ügyfelet.
A következő válasz gyakran:
„Sajnálom, ezt már eladtuk.”
vagy
„Éppen most foglalózták le.”
A beszélgetés itt nem ér véget. Ekkor következik:
Sok esetben nem maga az ingatlan a cél, hanem az érdeklődő megszerzése.
Aki egy olcsó ajánlat miatt jelentkezik, az már bizonyította, hogy:
Egy ilyen érdeklődő komoly értéket képvisel.
Az adatbázis később új ajánlatokra, hírlevelekre vagy személyes értékesítésre használható.
Az ilyen stratégia másik célja lehet, hogy az adott közvetítő nagyobb szereplőnek tűnjön, mint amekkora valójában.
Ha valaki naponta több tucat lakást tesz közzé, a kívülálló számára úgy tűnhet, hogy rendkívül jelentős ingatlanállománnyal rendelkezik.
A közösségi médiában sok ember automatikusan azt feltételezi:
„Ha ennyi lakást hirdet, biztosan sikeres és megbízható.”
Pedig a közzétett ingatlanok jelentős része akár más irodák vagy portálok kínálatából is származhat.
Ha valaki más által készített:
engedély nélkül használ fel, akkor felmerülhetnek szerzői jogi és tisztességtelen versenyjogi kérdések.
Az európai fogyasztóvédelmi gyakorlatban ismert fogalom a „bait advertising”, vagyis a csalihirdetés.
Ez akkor merülhet fel, ha egy terméket vagy szolgáltatást azért hirdetnek, hogy az érdeklődőt bevonzzák, miközben valójában nem áll fenn tényleges értékesítési szándék.
A kulcskérdés rendszerint a szándék.
Ha az ingatlan valóban létezett és valóban elérhető volt, akkor más helyzet áll fenn, mint ha eleve nem volt reális lehetőség annak megvásárlására.
A vevő gyakran:
Különösen a külföldről érkező vásárlók lehetnek kiszolgáltatott helyzetben, mivel a helyi piacot nem ismerik részletesen.
A legnagyobb veszteség általában nem az elmaradt üzlet, hanem a bizalom elvesztése.
Amikor a vevők többször találkoznak olyan hirdetésekkel, amelyek a gyakorlatban nem elérhetők, egyre gyanakvóbbá válnak.
Ez végső soron az egész ingatlanszakma megítélését ronthatja.
A bizalom elvesztése pedig hosszú távon sokkal nagyobb kár, mint amekkora rövid távú marketingelőnyt egy csalihirdetés hozhat.
A csalihirdetéses stratégia rövid távon hatékony lehet ügyfélszerzésre és ismertségnövelésre.
A módszer lényege nem feltétlenül az adott ingatlan eladása, hanem az érdeklődő megszerzése és adatbázis építése.
Ugyanakkor a módszer jogi és etikai kérdéseket is felvethet, különösen akkor, ha a hirdető nem rendelkezik jogosultsággal az ingatlan kínálására, vagy a meghirdetett ajánlat ténylegesen nem volt elérhető.
A hosszú távú siker alapja továbbra is az átláthatóság, a hitelesség és a vevők bizalmának megőrzése.