MOVIL MEDIA MEDITERRÁNÉO

Spanyolország • Costa Blanca • Ingatlan • Élet a mediterrán térségben

```

15 magyar ingatlanos mondat, amely után érdemes egy lépést hátralépni

Egy ingatlan megvásárlásánál sokszor nem maga az ingatlan a legnagyobb kockázat, hanem az a történet, amit köré építenek.

Különösen külföldi ingatlanvásárlásnál könnyű belekerülni abba a helyzetbe, amikor a vevő nem ellenőrzi az állításokat, hanem egyszerűen elhiszi, amit az értékesítő mond.

Fontos: az alábbi mondatok önmagukban nem bizonyítják, hogy egy ingatlanos tisztességtelen. Egy korrekt szakember is mondhat hasonlót. A probléma akkor kezdődik, amikor a kijelentéshez nem társul konkrét bizonyíték, dokumentum vagy ellenőrizhető adat.

```

01. számú vörös zászló

„Ilyen áron ezt nem szabad otthagyni!”

„Ha most nem foglalja le, holnap már biztosan nem lesz meg.”

Ez a klasszikus sürgetési technika. A vevőnek azt sugallja, hogy nincs ideje gondolkodni, összehasonlítani, ügyvéddel átnézetni vagy akár csak egy éjszakát aludni a döntésre.

Egy valóban jó vételnek általában nem kell mesterséges időnyomás. Ha valóban van másik érdeklődő, annak létezését is lehet konkrétan és ellenőrizhetően kommunikálni.

02. számú vörös zászló

„Ez befektetésnek tökéletes.”

„Ezt kiadja, és gyakorlatilag fizeti magát.”

Itt különösen érdemes elővenni a számológépet. A „fizeti magát” ugyanis semmit nem jelent addig, amíg nem tudjuk:

mennyi a tényleges vételár,
mennyi a vásárlás teljes járulékos költsége,
mennyi a fenntartás,
mennyi az adó,
mennyi az üresen állás,
mennyi a kezelés költsége,
és mennyi marad ténylegesen a tulajdonos zsebében.

A bruttó hozam nem ugyanaz, mint a nettó hozam.

03. számú vörös zászló

„Itt mindig van turista.”

„Ezt egész évben ki lehet adni.”

A „mindig van turista” és a „mindig ki van adva” két teljesen különböző állítás.

Egy üdülőövezetben lehet rengeteg turista, miközben bizonyos lakástípusok bizonyos hónapokban nehezen vagy csak jelentős árengedménnyel adhatók ki.

A kérdésre nem a turistaáradat a válasz, hanem a tényleges foglaltsági adat.

04. számú vörös zászló

„A környéken mindenki ennyiért adja ki.”

„Ez teljesen reális bérleti díj.”

A kérdés egyszerű: mutasson néhány valóban hasonló, ténylegesen kiadott ingatlant.

Nem az számít, hogy mennyiért hirdetik őket, hanem az is, hogy mennyiért találnak tényleges bérlőt.

05. számú vörös zászló

„Ezzel semmi probléma nincs.”

„Nyugodjon meg, ezt itt mindenki így csinálja.”

Ez az egyik legveszélyesebb mondat, mert nem információt ad, hanem bizalmat kér.

Ingatlanügyben a „mindenki így csinálja” helyett dokumentumot kell kérni.

06. számú vörös zászló

„Az ügyvéd majd mindent elintéz.”

„Nem kell ezzel foglalkoznia, az ügyvédünk intézi.”

A vevőnek joga és érdeke, hogy tudja, ki az ügyvéd, kinek az oldalán jár el, mit ellenőriz és milyen dokumentumokat vizsgál.

Az pedig különösen fontos kérdés, hogy az ügyvéd ténylegesen a vevő független jogi képviselője-e.

07. számú vörös zászló

„Ez csak formalitás.”

„Ezt a papírt mindenki aláírja, ne aggódjon miatta.”

Egy ingatlanvásárlásnál a „csak formalitás” kifejezésre érdemes azonnal visszakérdezni: pontosan mit írok alá?

Foglaló, vételi ajánlat, előszerződés, közvetítői megállapodás vagy bármilyen más dokumentum jogi következményekkel járhat.

08. számú vörös zászló

„Ezt később könnyen el lehet intézni.”

„A papírok egy része még nincs meg, de ez teljesen normális.”

Lehet, hogy valóban megoldható. De a kérdés nem ez.

A kérdés az: ki oldja meg, mennyibe kerül, mennyi idő alatt és mi történik, ha mégsem sikerül?

09. számú vörös zászló

„Az önkormányzatnál ezt biztosan megengedik.”

„Ne aggódjon, itt mindenki így csinálja.”

Ha valamilyen engedélyről, használatról, átalakításról, kiadásról vagy üzemeltetésről van szó, a „biztosan” helyett hivatalos információ szükséges.

Különösen külföldi ingatlannál veszélyes kizárólag szóbeli ígéretre építeni.

10. számú vörös zászló

„Ez a legjobb környék.”

„Ide mindenki ezt a részt keresi.”

A „legjobb” szubjektív szó.

A vevőnek inkább azt kell megtudnia, hogy milyen a környék: közlekedés, zaj, parkolás, üzletek, szezonális zsúfoltság, szolgáltatások, biztonság, közös költség, infrastruktúra és várható fejlesztések.

11. számú vörös zászló

„A szomszéd telek biztosan nem épül be.”

„Ezt mindenki tudja, hogy itt zöldterület marad.”

A „mindenki tudja” nem ugyanaz, mint az érvényes rendezési terv.

Ha a környező telek vagy terület jövője fontos a vásárlónak, akkor annak hivatalos státuszát kell ellenőrizni.

12. számú vörös zászló

„A tulajdonosnak sürgősen kell a pénz.”

„Ezért ilyen olcsó, de ezt ne mondja el neki.”

Ez lehet igaz. De lehet egyszerű értékesítési történet is.

A vevőnek nem a történetet kell megvennie, hanem az ingatlant. Az árnak önmagában is indokolhatónak kell lennie.

13. számú vörös zászló

„Én ezt a saját családomnak is megvenném.”

„Ha lenne rá pénzem, én már rég megvettem volna.”

Ez érzelmi bizalomépítés.

A mondat akár teljesen őszinte is lehet, de a vevő számára nem jelent független szakmai bizonyítékot.

A kérdés továbbra is ugyanaz: miért jó vétel, milyen számok alapján és milyen kockázatok mellett?

14. számú vörös zászló

„Most tegye le a foglalót, aztán mindent megnézünk.”

„Ezt a lehetőséget most kell megfogni.”

Ez az a pont, ahol különösen óvatosnak kell lenni.

A vásárlónak célszerű még a pénz átadása előtt tisztáznia:

pontosan milyen jogcímen fizet,
kinek fizet,
milyen feltételekkel jár vissza a pénz,
mi történik, ha jogi probléma derül ki,
és milyen dokumentum alapján történik a tranzakció.

15. számú vörös zászló

„Ne kérdezzen ennyit, bízzon bennem!”

„Én húsz éve csinálom ezt, nekem elhiheti.”

Ez talán a legfontosabb.

A szakmai tapasztalat értékes. De a hosszú szakmai múlt nem helyettesíti a dokumentumokat, a számításokat és az ellenőrizhető tényeket.

Egy korrekt ingatlanosnak nem az a célja, hogy a vevő kevesebbet kérdezzen, hanem az, hogy a vevő megfelelő információ birtokában tudjon dönteni.

A legfontosabb szabály

Egyetlen mondat miatt még nem kell senkit „faképnél hagyni”. A lényeg az, hogy mit történik akkor, amikor a vevő visszakérdez:

„Rendben. Kérem, ezt mutassa meg nekem írásban.”

Ha erre dokumentum, számítás, hivatalos adat vagy ellenőrizhető információ érkezik, az jó jel.

Ha viszont újabb történet, sürgetés, sértődés, személyes garancia vagy „mindenki így csinálja” következik, akkor érdemes egy lépést hátralépni.

Az ingatlanos 10 legjobb „visszakérdezése”

„Ezt hol tudom hivatalosan ellenőrizni?”
„Meg tudja mutatni írásban?”
„Ez bruttó vagy nettó hozam?”
„Milyen költségeket számolt bele?”
„Mi történik, ha nem kapom meg az engedélyt?”
„Mi történik a foglalóval ilyen esetben?”
„Mikor volt ténylegesen utoljára kiadva az ingatlan?”
„Milyen dokumentum bizonyítja ezt?”
„Ki fizeti ezt a költséget?”
„Megkaphatom ezt előbb, és átnézhetem a saját ügyvédemmel?”

Ha egy ingatlan valóban jó, attól még jó marad, hogy a vevő alaposan ellenőrzi.

Végül egy fontos különbség

Nem az a cél, hogy a vevő minden ingatlanost gyanúsnak tekintsen. A jó közvetítő rengeteg időt takaríthat meg, helyi információt adhat, összekötheti a vevőt megfelelő szakemberekkel, és segíthet egy külföldi ingatlanvásárlás bonyolult folyamatában.

A különbség elsősorban abban van, hogy bizalmat kér-e bizonyíték helyett, vagy bizonyítékokkal építi fel a bizalmat.